1. nap



2019. május 30. csütörtök

                             
5 óra 30 perc. Ilyen korán még sosem mentünk iskolába, de ezt ma vidáman tettük meg, hiszen indultunk a négy napos HATÁRTALANUL! kirándulásra. Az első napunk programja Laskón kezdődött.

Ellátogatunk a laskói horvát-magyar iskolába.



Mivel javában tanultak az ottani diákok, mi bementünk a hatalmas, újonnan épült tornatermükbe. Kicsit irigykedtünk, nekünk is jó lenne egy ilyen épület. Az igazgatónő mesélt nekünk az iskoláról, hogy hogyan jött létre, milyen települések tartoznak még hozzájuk, hogy hány gyerek jár a suliba. 

Ezután furulyaelőadással kedveskedtek az alsósok, majd az ovisok a mindennapi játékukat mutatták be nekünk, amibe minket is belevontak, amit nagyon élveztünk. 

Ezek után mi is előadtuk amivel készültünk, vagyis a bábelőadást és a dalt Pécs nevezetességeiről. Aztán körbenéztünk a suliban. Bementünk az osztálytermekbe és az ovisokhoz is.




Nagyon meglepett bennünket, hogy a Magyarországtól ilyen távol milyen fontos az itt élő embereknek a származásuk, vagyis az, hogy magyarok.
Miután az iskolába végeztünk, elsétáltunk a helyi református templomba, ahol Sztárai Mihály hirdette Isten igéjét 16 évig. Elénekeltük a himnuszt és megkoszorúztuk Sztárai emléktábláját. 

11 óra körül továbbmentünk Zágrábba. Miután megérkeztünk a városba, lepakoltunk első szállásunknál, elosztottuk a szobákat. Kis pihenő után elindultunk a gyönyörű városba.


Megnéztük a Jelasics teret, a város makettjét, a Szent István székesegyházat, a Kőkaput, Szent Márk templomot, Báni palotát, Szábort, a Horváth Köztársaság parlamentjét és megmásztuk a Lotrscsak tornyot, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk. Fagyiztunk és elmentünk boltba a másnapi túlélés érdekében.
19-20 óráig vacsoráztunk, majd teli hassal elindultunk az esti városnézésre. A város talán még szebb volt az esti sötétben, mivel nagyon színes fényekkel világították meg.
Lassan visszasétáltunk a szálláshoz, majd nyugovóra tértünk.

Írta: Hock Doroti Sára, Krasznai Abigél, Óbéri Anna 




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nemzeti összetartozás napja

Kép
Ezen a napon az egész iskolának bemutathattuk a kirándulásunkat. A kíváncsi tömeg előtt először Edit néni mesélt arról, hogy mennyire fontos a nemzeti összetartozás, a határon túl élő magyaroknak mennyire számít, hogy érezzék azt, hogy az anyaországban nem feledkeznek el róluk. Ezt mi is megtapasztalhattuk, a kirándulásunk egyik nagy élménye volt a magyar közösségekkel való találkozás, a velük való beszélgetés.  Az élménybeszámolót képekkel is illusztráltuk, külön-külön meséltünk a napokról.  A négy nap alatt látott nevezetességeket, az ott tapasztalt érzéseket, az átélt élményeket nagyon nehéz fél órában átadni, de talán a reakciókból ítélve ez sikerült.
További információk

3. nap

Kép
2019. június 1. szombat 6:00-kor felébredtünk, imádkoztunk, reggeliztünk és indulhattunk is Fiuméból Pazinba, ahol megnéztük a pazini várat. Ennek a várnak az az érdekessége, hogy egy szakadék mellett van és nem fel, hanem lefelé kell menni. Miután Pazinban megnéztük a várat, bevásároltunk, elindultunk a Limski-öbölhöz, de az eredeti tervvel ellentétben Rovinjban kötöttünk ki, ahol egy kisebb városi séta után egy olasz pizzériában megettük az ebédünket.  Nagy örömünkre az ebédnél volt egy vajdasági magyar, aki segített nekünk fordítani a pincérnek, így sokkal könnyebb volt a rendelés.  A finom pizza evés és a kikötői séta után most már tényleg a Limski-öbölhöz mentünk, ahol a gyönyörű kilátás megtekintése után vettünk szuveníreket az otthoniaknak. Nagyon viccesnek találtuk, hogy az eladók magyarul próbáltak beszélni.   Az öböl megnézése után Pulába (magyarul Pólába) utaztunk, ahol a katonai temetőben megkoszorúztunk  a hősi halált halt magya...
További információk

2. nap

Kép
2019. május 31. péntek Reggel 6:00-kor keltünk, majd kicsit álmosan elmentünk reggelizni. A finom ételek után mindenki összepakolt és elmentünk Zágrábból Abbáziába, ahol végre megláthattuk a tengert. Bizony volt, aki most látta meg életében először.  Sétálgattunk a tengerparton és megcsodáltunk egy gyönyörű parkot és a múlt század eleje óta álló nyaralóhelyeket. Nagyon hangulatos volt. Sokáig azonban nem időztünk, mert siettünk második szállásunkra Fiumébe. Az ebéd nagyon gyorsan elfogyott, hiszen várt ránk a tenger. Ilyenkor talán az sem számít, hogy a víz 16-18 fokos, hősies fogadalmak között és egymást túllicitálva ettük a finom rántott húst.  Az első apró csalódás akkor ért minket, amikor a tervezett partra nem tudtunk lemenni, mert omlásveszély miatt lezárták. A következő lejáróhoz kicsit többet kellett gyalogolni, de mi már annyira izgatottak voltunk, hogy ez sem számított. A második apró csalódás a víz hőfoka. Hát nem így képzeltük a 18 fokos vizet...
További információk