1. nap



2019. május 30. csütörtök

                             
5 óra 30 perc. Ilyen korán még sosem mentünk iskolába, de ezt ma vidáman tettük meg, hiszen indultunk a négy napos HATÁRTALANUL! kirándulásra. Az első napunk programja Laskón kezdődött.

Ellátogatunk a laskói horvát-magyar iskolába.



Mivel javában tanultak az ottani diákok, mi bementünk a hatalmas, újonnan épült tornatermükbe. Kicsit irigykedtünk, nekünk is jó lenne egy ilyen épület. Az igazgatónő mesélt nekünk az iskoláról, hogy hogyan jött létre, milyen települések tartoznak még hozzájuk, hogy hány gyerek jár a suliba. 

Ezután furulyaelőadással kedveskedtek az alsósok, majd az ovisok a mindennapi játékukat mutatták be nekünk, amibe minket is belevontak, amit nagyon élveztünk. 

Ezek után mi is előadtuk amivel készültünk, vagyis a bábelőadást és a dalt Pécs nevezetességeiről. Aztán körbenéztünk a suliban. Bementünk az osztálytermekbe és az ovisokhoz is.




Nagyon meglepett bennünket, hogy a Magyarországtól ilyen távol milyen fontos az itt élő embereknek a származásuk, vagyis az, hogy magyarok.
Miután az iskolába végeztünk, elsétáltunk a helyi református templomba, ahol Sztárai Mihály hirdette Isten igéjét 16 évig. Elénekeltük a himnuszt és megkoszorúztuk Sztárai emléktábláját. 

11 óra körül továbbmentünk Zágrábba. Miután megérkeztünk a városba, lepakoltunk első szállásunknál, elosztottuk a szobákat. Kis pihenő után elindultunk a gyönyörű városba.


Megnéztük a Jelasics teret, a város makettjét, a Szent István székesegyházat, a Kőkaput, Szent Márk templomot, Báni palotát, Szábort, a Horváth Köztársaság parlamentjét és megmásztuk a Lotrscsak tornyot, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk. Fagyiztunk és elmentünk boltba a másnapi túlélés érdekében.
19-20 óráig vacsoráztunk, majd teli hassal elindultunk az esti városnézésre. A város talán még szebb volt az esti sötétben, mivel nagyon színes fényekkel világították meg.
Lassan visszasétáltunk a szálláshoz, majd nyugovóra tértünk.

Írta: Hock Doroti Sára, Krasznai Abigél, Óbéri Anna 




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

4. nap

Kép
2019. június 2. vasárnap A negyedik napon 6:30-kor keltünk, majd a reggeli és az összepakolás után Trsat várába indultunk. Egy kevés séta után elérkeztünk az 538 lépcsőfokból álló lépcsősorhoz, aminek a megmászása már nem okozott nagy problémát, hiszen az elmúlt napokban megedződtünk, sok-sok km volt a "lábunkban". Amikor már a várban voltunk jött még egy lépcsősor, ami a bástyába vezetett.  Ott gyönyörű panoráma tárult az osztály szeme elé. A nézelődés közben  beszélgettünk egy bácsival és a feleségével akik Skóciából jöttek. Ezt követően újra megmásztuk a lépcsősort annyi különbséggel, hogy most lefelé mentünk. A szállás felé bandukolva a Recsina partján gondoltunk egy nagyot és vízre bocsátottuk az osztály csónakját. Sajnos nem sokáig "élvezte" a víz erős sodrását, hamar elázott a kis papírhajónk, de így is elkísérhettük egy darabon. Megérkeztünk a szálláshoz, ott átöltöztünk és indultunk fürdeni. A tenger hideg és sós volt, így hát a
További információk

Bemutatóóra

Kép
Az értékelőórát követően átrendeztük a termünket, hiszen a hatodikosokat vártuk, hogy elmesélhessük az élményeinket. A csillogó tekintetek,  az izgatott suttogások felelevenítették az egy évvel korábbi bemutatót, amikor mi ültünk vendégként. Milyen furcsa érzés, hogy most mi beszélhetünk és mutathatjuk meg az utánunk jövőknek mindazt, amiről tavaly még csak álmodoztunk! Először Zsolt bácsi beszélt a kirándulás lényegéről és céljáról,  a pályázatról, melynek köszönhetően részt vehettünk ezen a kiránduláson.  Ezt követően a négy napot  képekben és szövegben  is megmutattuk. Minden napot más-más diák elevenítette fel,  meséltünk a helyszínekről,  néhány érdekes élményről. Sikerült felkeltenünk a hallgatóság érdeklődését, hiszen a bemutató után sok-sok kérdést tettek fel, amit mi örömmel megválaszoltunk.
További információk

2. nap

Kép
2019. május 31. péntek Reggel 6:00-kor keltünk, majd kicsit álmosan elmentünk reggelizni. A finom ételek után mindenki összepakolt és elmentünk Zágrábból Abbáziába, ahol végre megláthattuk a tengert. Bizony volt, aki most látta meg életében először.  Sétálgattunk a tengerparton és megcsodáltunk egy gyönyörű parkot és a múlt század eleje óta álló nyaralóhelyeket. Nagyon hangulatos volt. Sokáig azonban nem időztünk, mert siettünk második szállásunkra Fiumébe. Az ebéd nagyon gyorsan elfogyott, hiszen várt ránk a tenger. Ilyenkor talán az sem számít, hogy a víz 16-18 fokos, hősies fogadalmak között és egymást túllicitálva ettük a finom rántott húst.  Az első apró csalódás akkor ért minket, amikor a tervezett partra nem tudtunk lemenni, mert omlásveszély miatt lezárták. A következő lejáróhoz kicsit többet kellett gyalogolni, de mi már annyira izgatottak voltunk, hogy ez sem számított. A második apró csalódás a víz hőfoka. Hát nem így képzeltük a 18 fokos vizet! A fogad
További információk